Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
2000. december 4.
Dec. 3-án Csíkszeredán az ünnepi csángó-misét Tamás József segédpüspök celebrálta, a szentbeszédet Darvas Kozma József esperes-plébános mondta. Mindketten kitértek arra, hogy a moldvai csángómagyarságra mint embertársainkra kell tekintenünk, érezniük kell az erdélyi magyarság szeretetét. A szentmise előtt Ádám Gyula Csángósors című fotókiállítása nyílt meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Rendhagyó könyvbemutatón Ferenczes István Duma-István András költészetét méltatta. Délután a megyei kulturális központban a csángó-ügy aktuális kérdéseiről szerveztek fórumot. A csíkszeredai csángó-napot a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a külsőrekecsinyi hagyományőrző csoport közös produkciója zárta, ezt moldvai magyar táncház követte. Valamennyi rendezvényen jelen voltak a külsőrekecsinyiek, akárcsak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnáziumban tanuló csángó fiatalok is. /A csángókért szólt a harang. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2001. január 21.
2000. december 31-én tartották meg Csíkszeredában a magyar államalapításra emlékező millenniumi ünnepséget a Szent Kereszt plébánián. A szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az emlékezők a plébánia épületének homlokzatára erősített, Szent István királyt ábrázoló bronz domborművel kívántak az államalapító szent király előtt tisztelegni. Dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere és Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök és Darvas Kozma József plébános leplezte le. /Csúcs Mária: Ezer év Nagyasszonyunk oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./
2001. március 1.
Csíkszeredában Darvas-Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt templom plébánosa, hívei támogatásával új templomot kíván építtetni a régi mellé, a deszkatemplom helyére. Az új, millenniumi templom terveit Makovecz Imre műépítész készítette, a kivitelezési munkálatok az idén aug. 1-jén kezdődnek. /Sarány István: Makovecz Imre tervei alapján. Új katolikus templom épül Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2002. június 13.
A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2003. június 27.
Jún. 26-án szegedi orvosok látogatták meg az Arad Megyei Kórházat. Nárai György szegedi kórházigazgató szerint havonta mintegy tizenöt román állampolgárt kezelnek rendelőikben. "Ez jórészt annak a jele, hogy a betegek jó orvost keresnek, és a szegedi kórházat Magyarország egyik legfejlettebb kórházaként tartják számon." - mondta. Kozma József, Szeged alpolgármestere, a magyar parlament tagja hozzátette: a jövőben főleg gazdasági téren szeretnének együtt dolgozni Araddal: "Fontosnak tartjuk a multikulturális régióban lakó nemzetiségek fejlődését és a Maros menti együttműködést" - közölte. /Sólya Emília: Tizenöt románt kezelnek havonta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2003. szeptember 8.
Szent Kinga tiszteletére szentelték fel szept. 6-án a Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a korábban a belvárosból lebontott, a csíkszeredaiak által deszkatemplomként ismert egyházi hajlékot. A Csíkszeredához tartozó, az utóbbi időben egyre jobban benépesedő telepnek mindmáig nem volt temploma. Az 1981-ben épült deszkatemplom közelében 2001 őszén tették le a Milleniumi templom alapkövét, az építkezési munkálatok előrehaladtával azonban elkerülhetetlenné vált a deszkatemplom lebontása. Az eredeti elképzelések szerint ezt a múzeumkertben kívánták elhelyezni, ám ott nem sikerült helyet biztosítani számára. A deszkatemplom Borbély Gábor főesperes-plébános idejében épült. "Amikor 1981-ben el akarták venni az egyház kertjét, néhány nap alatt felépítették a templom lábazatát, azzal érvelve, hogy a bérmálás miatt van erre szükség - tájékoztatott Darvas-Kozma József esperes. - Ezután a kommunista hatalom már nem mert hozzányúlni, és végül sikerült teljesen körbedeszkázni. Így szolgálta a híveket idén júliusig." /Balázs Ildikó: Elköltözött hajlék. Újraszentelték a katolikus templomot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2004. május 11.
Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./
2004. december 16.
Az egyik szemem sír, a másik nevet, írta a Postafiók rovatban Darvas-Kozma József. Nevet, „mert a magyar kormány jelen vezetői a legmagasabb csúcsra jutottak, a nemzet-megtagadás csúcsára.” „A népszavazást megelőzte az a közel félévszázados nemzetgyilkos kommunista-ateista erőszakszervezet, amely a magyar emberből a „jobb részt" kiölte.” Magyarországon a kormányzó pártok a gyomorféltést hívták elő az idős és a szegény rétegből. Ezért lett ilyen a december 5.-i végeredmény. A népszavazásnak mégis lett 50% feletti „igenje". /Darvas-Kozma József, Csíkszereda: Egyik szemem sír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 22.
Az Országgyűlés dec. 20-án tárgyalt az egyelőre nem jóváhagyott Szülőföld Alapról, ennek legfontosabb elemét a határon túli magyarokért érzett felelősségben és szolidaritásban látja az MSZP. Az MSZP szerint a határon túli magyarokat segíteni aktív politikai magatartással, „a támogatni tudás aktivitásával lehet csak" – hangsúlyozta Kozma József /MSZP/. A költségvetés által is támogatott alapba az adózók felajánlhatják adójuk egy százalékát. Az alapba befolyt összegeket 15 fős tanács osztja majd el, amelybe hét főt a külügyminiszter jelöl, a tanács elnökét és a másik hét tagot pedig a határon túli szervezetekkel történő konzultáció után jelöli a miniszterelnök. /Magyarország. A Szülőföld Alap legfontosabb eleme a felelősség és szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2005. január 12.
Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. május 19.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2005. október 8.
A volt Talajjavító Hivatal (OIF) egykori igazgatója, a 2002-ben elhunyt Vécsey László mérnök tiszteletére emléktáblát avattak fel október 7-én Csíkszeredában. Az emléktáblát Darvas Kozma József római katolikus esperes szentelte fel, aki magyar és román nyelven mondott imát az elhunyt lelki üdvéért. /Vécsey Lászlóra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./
2005. november 2.
Több mint egy esztendeje jelent meg az Egyházközségi Apostol. A hetilapot a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia adja ki. Tulajdonképpen a lap újraindításáról döntött egy évvel ezelőtt Darvas-Kozma József plébános, c. esperes, hiszen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben Antal József csíkszeredai plébános indította útjára az Egyházközségi Apostolt. Az akkori lapot 1948 augusztusában betiltották a kommunista hatóságok. A hetilap „születésnapján” a szerkesztők találkoztak az olvasókkal. /Szondy Zoltán: Egyéves múlt az Egyházközségi Apostol. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2005. november 28.
A csíkszeredai Csángó Napok rendezvénysorozatai közül talán az idei volt a legsikeresebb – összegezte Borbáth Erzsébet, a csángó kultúra népszerűsítését szolgáló esemény egyik szervezője. A moldvai csángó magyar gyermekek csíkszeredai, erdélyi taníttatásában jelentős szerepet vállaló pedagógus szerint az idei megbeszélésekre nem telepedett rá a politika. November 26-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában csángó diákok csángó költők verseiből szavaltak, majd a Tanulók Háza Borsika gyermeknéptánc-együttese moldvai táncokat mutatott be. A Moldvai csángó diákok Csíkszereda középiskoláiban témájú szakmai eszmecserén a 46 moldvai csángó magyar diák csíkszeredai oktatásában szerepet vállaló intézmény képviseletében számoltak be sikerekről, keresték a gondokra a megoldást. Ferenczes István költő ismertette az általa vezetett Hargita Kiadóhivatal csángó témájú kiadványait. /Sarány István: A csángó kultúrát népszerűsítő rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./ Bemutatták a Iancu Laura-Benedek Katalin szerzőpáros: Magyarfalusi emlékek című könyvét és a Moldvai Magyarság című folyóiratot. Darvas Kozma József esperes szerint a magyar misék erőltetése helyett kezdetben a magyar irkára van szükség, hiszen a magyar misék bevezetésének csak akkor van értelme, ha ezt a moldvai csángók is értik. Ehhez pedig magyar óvodák, iskolák kellenek. /Daczó Dénes: Csángókért szólt a harang. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. december 6.
Levélben fordult a megyei önkormányzathoz és a felcsíki katolikus papokhoz Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, címzetes esperes, ebben a megyei tanács által az egyházaknak kiutalt pénz elosztási módját kifogásolta. Az elmúlt években a törvény alapján az egyházak kaptak támogatást. 98 000 katolikus él Alcsíkon és Felcsíkon, négyezer valahány református, ezerszáz unitárius és 74 evangélikus, hétezer valahány ortodox. Arányosan a katolikusokat 88 százalék illette volna meg, nem 50 százalék alatti összeg, amit adtak. Borboly Csaba alelnök terjesztette elő a különböző vallási felekezetek támogatására szánt összegekről szóló tervezetet. Szokásjog, hogy minden évben egy-egy régió egyházai kapják a pénzt. Ebben az évben Csík került sorra. Az egyházvezetők úgy értesültek, hogy 2 milliárd lej szétosztásáról van szó, közben év eleji költségvetésben csak 1,2 milliárd lejt hagytak jóvá. Ugyanakkor az operatív vezetőség úgy döntött, hogy az ortodox egyház részére is kell fordítani az összeget, mert ahhoz, hogy Bukarestből a magyar egyházak részére tudjanak igényelni támogatást, gesztust kellett tenni. Ezért az összeg 10 százalékát az ortodox egyháznak adták, a többit az egyházvezetők egyezségével arányosan osztották szét. /Takács Éva: Az egyházaknak szánt pénz elosztásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2005. december 18.
Több száz érdeklődő gyűlt össze december 5-én Csíkszeredán a Millenniumi templomban. Darvas Kozma József esperes-plébános Gyermekhangra című verskötetét Borbáth Erzsébet tanárnő mutatta be. (Cs. M.): Könyves Mikulás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 18./
2006. május 3.
A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./
2006. május 5.
Ifjúsági szervezetek tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Huszonöt ifjúsági civil szervezet képviseltette magát azon a szakmai találkozón, melyet a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság (DJT) szervezett Sepsiszentgyörgyön. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke beszédében elmondta, az önkormányzatnak kihívást jelent, milyen módon építi ki kapcsolatrendszerét az ifjúsági civil szervezetekkel. Szakács István, a két hónapja megalakult Sepsibükszádi Ifjúsági Egyesület (SIE) vezetője szerint jó a kapcsolat a polgármesteri hivatallal, támogatásukkal jött létre a SIE is. Székely István, az Ifjúsági Keresztény Egylet (IKE) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint teljes mértékben élvezik az önkormányzat támogatását. Tischler Ferenc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője közölte, a legközelebbi találkozó kevésbé formális környezetben zajlik. Az aktív csíkszeredai fiatalok szabadidejükben a szórakozóhelyeket látogatják – derül ki abból a szociológiai felmérésből, amelyet a konferencián bemutattak Csíkszeredában. A fiatalok jelentős része a tévékészülék előtt tölti szabadidejét, és ez szinte kiszorít minden más szabadidős tevékenységet. Az ifjúságnak szentelt konferencia a fiatalok életének számos más vonatkozását is érintette. „Nem egymással, Európával vagyunk versenyben” – fogalmazta meg üzenetét a fiatalokhoz Kötő József, az Oktatási Minisztérium államtitkára. A fiatalok cselekvési kedvét elveszik a sikertelen pályázatok, ezek könnyítését kérte Darvas Kozma József csíkszeredai esperes. /Domokos Péter: Fiatalok és helyhatóságok: elindult valami? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. szeptember 12.
A Hargita Népében /szept. 9./ Forró-Erős Gyöngyi lendült támadásba. Megkezdődik az óvoda, és meg kell akadályozni, hogy ott keresztény értékrendről még heti 20 percben se essen szó! Az újságíró azt állította, hogy nincsen összhang a vallásórák tananyaga és a tanterv között. A keresztény szülők, amikor a keresztséget kérik gyermekeik számára, azt is vállalják, hogy vallásosan nevelik őket. Miért baj az, ha hetente egy nap húsz perc keretében bibliai történetről is hall az óvodás? A hittankönyvekben nincs szó fenyegetőzésről. – Ne akarják az egyházainkat visszataszítani ismét a sekrestyébe, ahogy azt a diktátor tette, írta Darvas-Kozma József plébános. /Darvas-Kozma József plébános: Tanúságul hívom Csíkszeredát! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Előzmény: Forró-Erős Gyöngyi: Nincs összhang. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9.
2006. szeptember 13.
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2006. november 15.
A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 16.
„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. december 4.
„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2006. december 22.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága felháborodva értesült arról, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa immár másodszor is elbocsátotta azt a két oktatót, akik nem tettek mást, minthogy érvényt akartak szerezni az egyetem saját határozatának a kétnyelvűséggel kapcsolatban – jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő. Hozzátette: ezzel a döntésével az egyetem mintegy lábbal tiporja a saját maga multikulturalitásáról fennhangon hirdetett terveket. Közölte: a külügyi bizottság támogatásáról biztosítja a két oktatót a fellebbezésükben. – Elvárjuk a román szervektől, hogy a jogállamiság elveivel összhangban ez a rehabilitációs, illetve fellebbezési folyamat akadálytalanul mehessen végbe – tette hozzá, majd így folytatta – Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy egyértelműen és határozottan támogassa a két oktató rehabilitációját. Kozma József, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke úgy fogalmazott: leghatározottabban elítélik az oktatók eltávolítását az egyetemről. Véleménye szerint ez sérti a magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogait, emellett ez az ügy árt a magyar-román viszonynak és az európai uniós csatlakozás küszöbén álló Románia hírnevének is. Szabó Vilmos, a bizottság másik szocialista alelnöke emlékeztetett arra, hogy mind az öt parlamenti párt kiállt az oktatók mellett. /Lábbal tiporják a multikulturalizmust. Politikusok a két oktató elbocsátásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. január 4.
A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd az elosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat – mondta el Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke Budapesten. A Fidesz szerint nehezebbé fogja tenni magyar külpolitikát a megszorítások miatt leépített intézményi háttér. A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberben elfogadott módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatáspolitika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik – közölte a kormánypárti politikus. Kozma szerint ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait. Kozma József elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatalának átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el. Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok is aggodalommal figyelték a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetetését. Hozzátette: szintén megszűnt az elmúlt években szakmai munkát végző Teleki Alapítvány, mivel a költségvetésben nem biztosították a működéséhez szükséges forrásokat. /Politikusok a Szülőföld Alap új rendszeréről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./
2007. január 18.
Budapesten a parlamenti bizottság elnöksége az Országházban fogadta január 17-én a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetőit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust. Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: az összes parlamenti politikai erő támogatja a két kolozsvári oktatót, Hantz Pétert és Kovács Lehelt és elvárják, hogy a tanárok megfelelő eljárás után „teljes rehabilitációban részesüljenek”. Az ellenzéki politikus egyúttal kiemelte, hogy szerinte legalább hét magyar nyelvű felsőoktatási intézményre lenne szükség Romániában, a magyarság arányának megfelelően. Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz (ET) a jövő héten a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemről (BBTE) kizárt két oktató ügyében – jelentette be Kozma József, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke. /Határozattervezet Hantz és Kovács védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2007. január 21.
Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./
2007. február 12.
Komoly változások várhatók az erdélyi magyarság életében, politikai, oktatási, közösségi önszervezése terén, tömbvidéken és szórványban, hangzott el a Jelen és jövő Hunyad megyében elnevezésű február 10-i, szombati dévai szórványkonferencián. A gondok feltérképezése került előtérbe. A soron következő aradi kongresszus célja az RMDSZ hatékonyabbá tétele, mindenekelőtt a számonkérés kidolgozása révén, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A Hunyad megyei magyarság messze legjelentősebb megvalósítása, a Téglás Gábor Iskola a szórványoktatás koronája. Létszám-gondok miatt azonban a megyében 4 magyar iskolai tagozat került a felszámolás szélére. Hosszas ellenségeskedés után a vulkáni 5–8. osztályok egyesülnek a szomszédos Lupénnyal, szögezte le Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Petrozsényban és mindenekelőtt Vajdahunyadon fel kell tölteni a létszámot. Magyar gyerekek ugyanis vannak még, csak a magyar iskolák felé kell irányítani őket. Amennyiben segítségre van szükség, számíthatnak a Geszthy Ferenc Társaságra, szögezte le Varga Károly elnök. Valamennyi Hunyad megyei magyar iskolai tagozat megerősítése a cél. Darvas Kozma József, a gyulafehérvári érsekség szórvány-bizottságának elnöke népfőiskolák létesítését javasolta, amelyek a székelyföldi példa szerint hozzájárulhatnak a szülők nemzeti öntudatának erősítéséhez, s közvetve gyerekeik magyar iskolába irányításához. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórvány-felelőse pedig az úgynevezett lámpástervet javasolta: olyan szórvány településeken, ahol egyáltalán nincs magyar iskola, a parókián történjen a nemzeti kultúra ápolása. A lámpásprogram már be is indult Hunyad megyében, leglátványosabban Rákosdon. /Chirmiciu András: Gyökeres változások előszele? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. május 16.
A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
